Vállalkozásindítás velünk stressz mentes!
Ha Ön vállalkozást szeretne indítani, de nem biztos benne, hogyan kezdjen hozzá, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot. Hogy miért van erre szükség? Egy vállalkozás indítása az első lépés a siker felé. Nagyon fontos, hogy már az elején körvonalazódjon a helyes út, amelyen elindulunk.
Egy szakértő konzultáció és vállalkozás indítás tanácsadás keretében felmérjük az üzleti ötlethez kapcsolódó fontosabb kérdéseket, mint pl.: adózási módok, pénzügyi – jogi információk, egyéb gazdasági lehetőségek. A cégapalítás tanácsadást gyakorlott, sok éves tapasztalattal bíró kollégák végzik. Nincs olyan kérdés amire ne tudnánk a választ.
Ezt követően ajánlást teszünk a tervezett tevékenységhez kapcsolódó legideálisabb vállalkozási formára, adózási módra, tájékoztatjuk a kapcsolódó ÁFA-t érintő szabályokról, illetve munkaügyi teendőkről. Ezek nagyban befolyásolják a fizetési kötelezettségeket, és a jövőben elérhető nyereség mértékét is.
A konzultáció történhet az irodánkban személyesen, e-mailen vagy telefonon is. Ahogy Önnek kényelmes.
Amennyiben a könyvviteli munkára is velünk szerződik, ezeket a feladatokat teljesen ingyen végezzük.
Gyakori kérdések cégalapítással kapcsolatban
Milyen vállalkozási formák vannak?
- Egyéni vállalkozó
- Egyéni cég
- Gazdasági társaságok (bt., kft., zrt., kkt., rt.)
- Szövetkezet
Alábbiakban ismertetjük a legnépszerűbbeket.
1. Egyéni vállalkozó
A természetes személy Magyarország területén üzletszerű gazdasági tevékenységet végezhet.
Az üzletszerűség abban az esetben valósul meg, ha a természetes személy a gazdasági tevékenységet rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalása mellett végzi.
A saját gazdasági kockázatviselés azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozó az e tevékenységből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Az egyéni vállalkozó tehát korlátlanul felelős az e formában végzett tevékenységért. Egyéni vállalkozó ezért egyéni cég tagja, valamint gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet.
Egy természetes személynek egy egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fenn, azonban akár több tevékenységet, több telephelyen is folytathat egyszerre. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenységben, de emellett lehetősége van munkaviszonyban vagy megbízási jogviszony keretében alkalmazottakat is foglalkoztatni.
Az egyéni vállalkozás megkezdésének feltétele, hogy a természetes személy erre irányuló szándékáról a nyilvántartást vezető szervhez (NAV) bejelentést nyújtson be. A bejelentés díj- és illetékmentes. Az egyéni vállalkozói tevékenység a nyilvántartásba vétel napján kezdhető meg.
Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére is van lehetőség, a szünetelés időszaka 1 hónaptól 3 évig terjedő időszak lehet.
Az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységének tovább folytatására egyéni céget vagy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása esetén a bejegyzést követő 5 évig az alapító egyéni vállalkozó nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, és nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt.
2. Betéti társaság
Betéti társaság alapításával a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább egy beltag vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul, a többi beltaggal egyetemlegesen helytáll, míg legalább egy kültag a társasági kötelezettségekért nem tartozik helytállási kötelezettséggel.
Betéti társaság alapítása tehát legalább 2 fő részvételével történhet: egy beltag és egy kültag. A beltag a társaság kötelezettségeiért korlátlanul, míg a kültag korlátozottan felelős.
A betéti társaság alapítása tetszőleges, akár 10.000 Ft vagyoni hozzájárulással is lehetséges.
A beltagok, illetve kültagok közül a társaság ügyvezetésére egy vagy több személy is kijelölhető.
3. Korlátolt felelősségű társaság
A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása, amelynek minimális összege 100.000 Ft. A törzsbetétek összessége a törzstőke, amely nem lehet kevesebb 3.000.000 Ft-nál. A társaság tagjainak felelőssége korlátolt, így társaság kötelezettségeiért egyetlen tag sem köteles a szolgáltatott vagyoni hozzájárulásán túl a saját vagyonával helytállni.
A korlátolt felelősségű társaságnak tehát szükséges egy minimális tőkével rendelkeznie, azonban a jogszabályok lehetővé teszik a társaság megalapítását úgyis, hogy ezt az összeget a tagok csak később teljesítik. Ilyen esetben a vagyoni hozzájárulást a tagoknak legkésőbb a második teljes – tizenkét hónapot magában foglaló – üzleti évről készült beszámoló elfogadásától számított három hónapon belül kell teljesíteniük.
Lényeges korlátozás azonban, hogy a tag osztalékra nem jogosult, amíg a teljes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette, valamint ezen összeg erejéig a tag a társaság tartozásaiért köteles helyt állni.
A törzsbetéthez kapcsolódó jogok és kötelezettségek összességét üzletrésznek nevezik, amelynek mértéke a törzsbetétekhez igazodik.
A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, amelyen főszabály szerint a tagok üzletrészük arányában rendelkeznek szavazati joggal. A taggyűlés választja meg a társaság vezető tisztségviselőjét (egy vagy akár több ügyvezetőt), aki olyan személy is lehet, aki nem tagja a társaságnak.
Korlátolt felelősségű társaság akár egyetlen személy által is alapítható, ilyenkor egyszemélyes társaság jön létre.
Milyen adózási lehetőségeim vannak?
Egyéni vállalkozóként 3 adózási forma közül választhatunk. Választáskor mérvadó tényezők, hogy fő vagy mellékállásban gondolkozunk, szolgáltatást nyújtunk vagy terméket értékesítünk, ebből következik, hogy mindezt kinek tesszük – magánszemélyeknek vagy cégeknek – milyen költségeink lesznek, és a legfontosabb, hogy mekkora éves bevételre számítunk.
1. Vállalkozói jövedelemadó
A bevétel számlák mellett a költség számlákat is gyűjteni kell, mert a vállalkozói adóalap és jövedelem ezek összevetésével állapítható meg. Leegyszerűsítve az adott évben meg kell nézni, hogy mennyi pénzt kaptunk és mennyit költöttünk, majd a kettő különbözete után kell adózni.
Az első tényező, amely után a vállalkozónak adófizetési kötelezettsége keletkezik, a vállalkozói kivét. A kivét - mely a munkabérhez hasonló - összege nulla is lehet, de adófizetési kötelezettség ebben az esetben is van! Ekkor az ún. minimum járulékalap után kell adózni.
2. Átalányadó
Abban az esetben választható, ha a vállalkozó nettó bevétele az évi 15 millió Ft-ot nem haladja meg (kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén az évi 100 millió Ft-ot). Év közben kezdő vállalkozó esetén a bevételi határt naptári napokra arányosítani kell. Nem kell a költség számlákat gyűjteni, hanem egy ún. átalányköltség számolható el. Ez a költséghányad általános esetben, főfoglalkozású vállalkozó esetében 40%, de bizonyos tevékenységek folytatása esetén 80%, 87% vagy akár 93% is lehet.
Átalányadózás választása esetén nem kell vállalkozói kivétet megállapítani, de főfoglalkozás esetén havonta legalább a minimálbér100%-a után 18,5% társadalombiztosítási járulékot és 112,5%-a után 15,5% szociális hozzájárulási adót kell fizetni! Ez minimum 57.860 Ft adó havonta.
Abban a hónapban, amikor a megszerzett bevétel meghaladja a minimálbért, akkor az elért bevétel 60%-a után kell
- 15% személyi jövedelemadót
- 18,5% társadalombiztosítási járulékot és
- 15,5% szociális hozzájárulási adót fizetni.
3. KATA
Fontos szabály, hogy a katás vállalkozó csak magánszemélyek részére nyújthat szolgáltatást, vagy értékesíthet terméket. Nincs maximalizált bevételi határ, de évi 12 millió Ft-ot meghaladó bevétel esetén a 12 millió Ft feletti részt 40% adó terheli. A 12 millió Ft év közben KATA adózást választó vállalkozónál naptári hónapra arányosítandó!
Kata: 50.000 Ft / hó
Iparűzési adó: 50.000 Ft / év
Gazdasági társaságként / BT, KFT a jellemző / két fajta adózási mód közül választhatunk
1. KIVA – Kisvállalati adó
Egy kedvelt és viszonylag egyszerű adózási forma azon vállalkozások számára, amelyek átlagos statisztikai létszáma az 50 főt, bevétele és mérlegfőösszege pedig az 3 milliárd Ft-ot nem haladja meg. Amennyiben a KIVA alanyiság megszűnik, két évig nem választható újra.
A KIVA mértéke 10%, alapja pedig a jóváhagyott osztalék, a tőkeműveletek eredménye, módosító tételek egyenlege (pl növelő tétel a pénztár tárgyévi növekménye) és a személyi jellegű ráfordítások, de legalább a személyi jellegű ráfordítások.
KIVA választása mellett szól az az, hogy ezen adónemet választó vállalkozások a bérek után nem fizetnek szociális hozzájárulási adót illetve kiváltja a 9% társasági adót is. Így a nyereség után csak akkor kell adózni (10% KIVA-t fizetni) , ha a vállalkozásból kivonásra kerül osztalékfizetés által.
Ebből következik rögtön a KIVA hátránya is: azon vállalkozások számára, ahol rendszeres az osztalékfizetés többlet adó terhet jelent!
Iparűzési adó: az általános szabálytól eltérően a KIVA-s vállalkozások dönthetnek úgy, hogy az iparűzési adó alapjául a KIVA alap 120%-át tekintik. Ez kedvező lehet abban az esetben, ha az alacsony anyagköltség miatt az általános szabályok szerint eljárva magas lenne az adóalap.
A KIVA adózásra való áttérés is egyedi mérlegelést igényel, de összességében elmondható, hogy azon vállalkozások számára kedvező, ahol
- Magas a bérköltség
- A tulajdonosok nem vesznek ki osztalékot hanem
- A nyereséget visszaforgatják a vállalkozásba.
2. TAO – Társasági adó
Működése hasonló az egyéni vállalkozók jövedelemadózásához, hiszen az adózás első lépcsője itt is a bér utáni adó és járulékfizetés, melyet a nyereségadó, majd az osztalékadó követ. Különbség azonban, hogy amíg az egyéni vállalkozóknál pénzforgalmi szemlélet érvényesül, addig TAO esetében ez nem igaz. Akkor is az adott év bevételeként kell figyelembe venni egy már teljesített munkához kapcsolódó számla nettó értékét, ha a pénzügyi kiegyenlítés az adott évben nem történik meg.
A jövedelemadózáshoz hasonlóan itt is érvényesül az ún. nyereségminimum. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adóalap (bevételek-kiadások módosító tényezők figyelembe vételével!) nem éri el a bevétel 2%-át, akkor (néhány kivételtől eltekintve) a bevételünk 2%-a lesz az adóalapunk. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy ebben az esetben további növelő tényezőként kell figyelembe venni magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség (tagi kölcsön!) napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján fennálló kötelezettséget meghaladó összeg 50 %-át.
A TAO mértéke 9%. Az adó alapjának meghatározáskor számos növelő és csökkentő tételt kell figyelembe venni. Illetve a számított adóból is érvényesíthető kedvezmény.
A megfelelő adózási forma választáshoz az adott vállalkozás sajátosságait figyelembe véve minden esetben egyedileg kell számításokat végezni.